Az SAP S/4HANA rendszerre történő konverzió egyik kötelező előfeltétele a CVI (Customer Vendor Integration) integráció megvalósítása. Az S/4HANA üzleti partner (Business Partner – BP) alapú adatmodellre épül, amelyben a vevő- és szállítótörzs adatok egységesen már csak az üzleti partner törzsön keresztül kezelhetők.

A CVI célja a klasszikus vevő- és szállítótörzs, illetve a tárgyalópartnerek összerendelése és szinkronizálása az üzleti partner objektummal. A konverzió előtt biztosítani kell, hogy minden vevő és szállító törzsadathoz létezzen megfelelő Business Partner bejegyzés.

A folyamat magában foglalja az adatelőkészítést, a kötelező mezők kitöltését, a vevő- és szállító számlacsoportoknak megfelelő üzleti partner szerepek (BP role-ok) megtervezését és beállítását, a szükséges CVI beállítások konfigurációját. Az üzleti partnertörzs duplikációmentes kialakításához gondoskodni kell arról, hogy az azonos céget, személyt megtestesítő vevők és szállítók egy közös üzleti partnerhez kerüljenek hozzárendelésre. Az előzetes adattisztítás keretében célszerű a már nem releváns vevő és szállító törzsadatokat archiválni, hogy szükségtelen üzleti partner törzsadatok már ne is kerüljenek létrehozásra. Fontos a CVI előellenőrző (pre-check) és szinkronizációs riportok futtatása, amelyek feltárnak bizonyos inkonzisztenciákat és hiányosságokat, de ezen túl ügyfélspecifikusan az üzleti területek bevonásával is javasolt áttekinteni a szükséges és lehetséges adatelőkészítési, adattisztítási kérdéseket.

A CVI integrációs (pre)projektet célszerű úgy ütemezni, hogy az S/4HANA konverziós projekt megkezdése előtt a CVI szinkronizáció már produktív üzemben működjön, hogy már az első sandbox konverzió körnél ez az előfeltétel biztosított legyen. Az S/4HANA konverzióig az aktív CVI integráció a napi működésben nem feltétlenül hoz változást, a vevő és szállító törzsadatok karbantartása a megszokott tranzakciókkal történik, az üzleti partner törzsadatok a háttérben szinkronizálódnak, a partnertörzzsel nem is kell, hogy ebben a fázisban a felhasználók találkozzanak. Tekinthetnénk úgy is erre a feladatra, mint egy kötelezően kipipálandó technikai lépésre, de ez nem lenne helyes megközelítés. Az S/4HANA konverzió után már az üzleti partner lesz a törzsadat karbantartás során a vezető objektum, csak az üzleti partner irányából lehet elérni a – háttérben egyébként továbbra is megmaradó – vevő és szállító törzsadatokat, ezért már az ECC-ben úgy kell megtervezni és kialakítani a CVI integrációs beállításokat, hogy azzal már az S/4HANA működési időszakára is felkészüljünk. Célszerű tehát már az S/4HANA konverziós projekt jövőbeni ide kapcsolódó feladataira és az S/4HANA működésére figyelemmel összeállítani a CVI integráció beállítási és fejlesztési tervét, együtt megtervezni az ECC és konverzió utáni S/4 működési modellt és a szükséges beállításokat. Összességében a CVI integráció nem csupán technikai követelmény, amely csak a héttérben lefutó, a felhasználó szempontjából talán nem is látható üzleti partnerek adatszinkronját biztosítja az SAP ECC rendszerben, hanem a jövőbeni S/4HANA partnerkezelést alapvetően meghatározó projekt. Ennek keretében megalapozásra kerülnek a későbbi struktúrák, partnerszerepek, azonosító kiosztások, illetve ekkor még lehetőség van az adatminőség javítására is, így az üzleti területek aktív közreműködése elengedhetetlen a projekt során.

Szerző: Nagy Ferenc